Fizika 1 Elektrodinamika - BMETE14AX04

Aktuális információk

2026/27/1 félév

Órarendi adatok: hétfő 8:15 - 10:00, CHC14 terem

Oktató: Dr. Bokor Nándor egyetemi docens

Követelmények

Az aláírás megszerzése:
A pótlási héten egy 30 perces aláírásszerző zh-ra kerül sor, amely 10 kis kérdésből áll, egyenként 2-2 pontért. A tárgyból az szerez aláírást, aki a 20 pontból legalább 10-et elér. Aki az előadások legalább 70%-án részt vesz, mentesül a pótheti zh megírása alól, és automatikusan megkapja a tárgyból az aláírást.

 
A vizsgaidőszakban: írásbeli vizsga, kizárólag ez alapján kap osztályzatot a hallgató. Az I. rész 5 beugró kérdésből áll 2-2 pontért, ebből a 10 pontból 6-ot el kell érni. A II. rész 5 kis kérdésből áll 3-3 pontért, a III. és a IV. rész pedig egy-egy nagy kérdést tartalmaz, 10, ill. 15 pontért. Összesen 50 pont érhető el, ezek alapján az osztályzat:
elégtelen (1)
[0; 20) pont, vagy a beugrón kevesebb, mint 6 pont
elégséges(2)
[20; 27,5) pont
közepes (3)
[27,5; 35) pont
jó (4)
[35; 42,5) pont
jeles (5)
[42,5; 50] pont

Az emelt szintű vizsga követelményeit lásd a Fizika 1E – Válogatott fejezetek tárgy honlapján.

Segédanyagok

Gyakorló feladatsorok a vizsgára felkészüléshez

Próbavizsga 1

Próbavizsga 2

Próbavizsga 3

Próbavizsga 4

Tematika

Az elektromos töltés és tulajdonságai. A Coulomb-féle erőtörvény. Az E elektromos tér, és analógiája a gravitációs térrel. Ponttöltés elektromos tere. Az elektromos dipólmomentum. Elektromos dipólus elektromos távoltere a dipólus tengelye mentén és arra merőlegesen. Vonalmenti, felületi és térfogati töltéssűrűség. Folytonos töltéseloszlások elektromos terének számítása a Coulomb-törvény segítségével. Elektromos térerővonalak és tulajdonságaik. Az elektromos térerő fluxusa. Az elektromosság Gauss-törvénye. Különféle töltéseloszlások elektromos terének számítása a Gauss-törvény segítségével. Homogén elektromos erőtérbe helyezett elektromos dipólusra ható erő és forgatónyomaték. 

Fémek, szigetelők, félvezetők. Elektrosztatikus egyensúlyban levő fémek tulajdonságai.  Az elektrosztatikus tér, mint konzervatív erőtér. Az elektromos feszültség (potenciálkülönbség) és az elektromos potenciál. Ekvipotenciális felületek. A csúcshatás.

Kondenzátorok. Az elektromos kapacitás. Síkkondenzátor, hengerkondenzátor, gömbkondenzátor. Feltöltött kondenzátorban tárolt elektromos energia. Kondenzátorok soros és párhuzamos kapcsolása. Dielektrikumok (szigetelők) viselkedése elektromos térben. A P polarizáció vektora. Az elektromos szuszceptibilitás és a relatív dielektromos állandó. A D elektromos eltolásvektor, és az elektromos Gauss-törvény általános alakja. Határfeltételek a D és E vektorokra különböző dielektrikumok határfelületén. Az elektromos energia térfogati sűrűsége.

Az elektromos áram. Szabad töltéshordozók, sodródási sebesség. A felületi áramsűrűség. Ohm törvénye differenciális alakban. Fajlagos vezetőképesség, fajlagos ellenállás. Az elektromos ellenállás, mint áramköri elem. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. A Kirchhoff-féle huroktörvény és csomóponti törvény.

A mágnesség alapjelenségei. A B mágneses indukcióvektor. A mozgó töltésre ható mágneses erő. Homogén mágneses térbe merőlegesen belőtt töltés mozgása. A ciklotron és a sebességszelektor elve. Homogén mágneses térbe helyezett áramjárta hurokra ható erő és forgatónyomaték. A mágneses dipólmomentum. A H mágneses térerő. Analógia a töltés és az elektromos erőtér, ill. a mozgó töltés (áram) és a mágneses erőtér között. A Biot-Savart törvény, mint a Coulomb-törvény mágneses analógiája. Az Ampère-törvény, mint a Gauss-törvény mágneses analógiája. Végtelen egyenes áram és köralakú áramjárta hurok mágneses terének számítása a Biot-Savart törvény segítségével. Miért nevezhetünk egy áramjárta hurkot mágneses dipólusnak (szoros analógia az elektromos dipólussal). Végtelen egyenes áram és szolenoid mágneses terének számítása az Ampère-törvény segítségével. Az eltolási áram és az eltolási áramsűrűség. A Maxwell-Ampère törvény. A mágneses indukció fluxusa és a mágneses Gauss-törvény. 

Anyagok mágneses tulajdonságai. Az M mágnesezettség vektor. A mágneses szuszceptibilitás és a relatív mágneses permeabilitás. Paramágneses, ferromágneses és diamágneses anyagok. Hiszterézis hurok. Lágy és kemény ferromágnesek. Határfeltételek a B és H vektorokra különböző mágneses tulajdonságú anyagok határfelületén.

A Faraday-indukció. Az indukált feszültség (indukált elektromotoros erő) jelentése. A nemkonzervatív elektromos tér. A Lenz-törvény. Örvényáramok. A kölcsönös indukció jelensége és a kölcsönös indukciós együttható. Az önindukció jelensége és az önindukciós együttható. A tekercs, mint áramköri elem. Szolenoid önindukciós együtthatója. RL áramkör. Áramjárta tekercsben tárolt mágneses energia. A mágneses energia térfogati sűrűsége. LC rezgőkör és mechanikai analógiája. 

A nabla-operátor. A rotáció és a divergencia. A 4 Maxwell-egyenlet differenciális és integrál alakja. A Maxwell-egyenletek vákuumban. Az elektromágneses hullámegyenlet. Az elektromágneses hullámok tulajdonságai.

Fizika laboratóriumi gyakorlatok - - BMETE14AX05

Aktuális információk

2026/27/1 félév
Tárgyfelelős: Wittmann Marian
Órarendi időpontok:
hétfő 13:15-16, kedd 11:15-14, csütörtök 14:15-17, péntek 11:15-14
A mérések helye: F épület III. lépcsőház, I.-II. emeleti laborok; találkozó a lépcsőházban.
A legfontosabb aktuális információk és az oktatási segédanyagok
   a laborgyakorlathoz tartozó VBK Moodle kurzusban találhatók:
   Itt gyűjtjük a pontszámokat is, és itt lehet feltölteni egyes jegyzőkönyvek csatolmányait.
   A beiratkozási kódot neptun üzenetben küldjük el.

 

Tantárgykövetelmények

Jelenléti követelmények, pótlási lehetőségek

  A bevezető előadáson elhangzottak ismerete nélkülözhetetlen a labor teljesítéséhez, a balesetvédelmi oktatásban való részvétel előfeltétele a mérések megkezdésének.
  A félév során összesen 8 mérést kell elvégezni. A legalább elégséges félévközi jegy megszerzésének szükséges feltétele mind a 8 mérés ill. gyakorlat elvégzése, és legalább olyan szinten elkészített jegyzőkönyv beadása, amit a mérésvezető nem dob vissza.
  15 perc késés esetén a mérés aznap már nem végezhető el, ez esetben pótmérési alkalmat kell igénybe venni a mérés elvégzéséhez.
  A félév során összesen max. 2 mérés pótlására van lehetőség (akár hiányzás miatt, akár késés miatt, akár azért, mert a mérésvezető elküldte a hallgatót elégtelen felkészülés miatt).
  Mérések pótlása: Az adott félév lehetőségeihez mérten a szorgalmi időszakban, ill. a pótlási héten. Egyszer már elvégzett mérést javító szándékkal megismételni nem lehet.

Félévközi követelmények

- Előzetes felkészülés a mérésekre az írásos segédanyagok alapján.
- A 8 mérési feladat elvégzése.
- A jegyzőkönyvek elkészítése.

  A felkészülést, a jegyzőkönyveket, és egyes méréseknél (Logika, Dinamikai rendszerek) az órai munkát pontozzuk.
  Minden méréshez olyan jegyzőkönyvet kell beadni, amely az adott mérés követelményeinek legalább minimális szinten megfelel. A hiányos, értékelhetetlen jegyzőkönyvet a mérésvezető visszadobja ("újra") és ezért 4 pontot levonunk. A visszadobott jegyzőkönyvet a félév során tetszőlegesen választott időben vissza kell kérni és a hiányzó, ill. elfogadhatatlan részt pótolni, ill. javítani kell. Erre a határidő a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított egy hét. Amíg a jegyzőkönyv nincs elfogadva, a mérés el nem végzettnek minősül, és a félévközi jegy elégtelen.

  A jegyzőkönyv papírra írt részét a mérés után egy héttel kell leadni a laboridő elején, és az elektronikus csatolmányokat is addigra kell feltölteni a VBK Moodleba. Ha a csoportnak aznap nincs mérése, akkor is le kell adni a jegyzőkönyvet! (Nem kötelező személyesen, lehet mással beküldeni is.) Ha a csoportnak aznap van mérése, akkor az a mérésvezető szedi be, akivel a csoport aznap mér. A jegyzőkönyvek beadását könyveljük.
Nem kell a jegyzőkönyvet a mérés után egy héttel beadni, ha aznap
- oktatási szünet van;
- valaki hiányzó (beteg, ill. bármilyen okból aznap nem jön mérésre), ill. mérőpár esetén mindketten hiányzók.
Ilyenkor a beadási határidő egy héttel eltolódik.
Laboridőn kívül csak előzetes egyeztetéssel lehet jegyzőkönyvet leadni.

  Késedelmes jegyzőkönyv-beadáskor 4 pontot levonunk, ezzel együtt a beadási határidő egy héttel kitolódik. Ha a jegyzőkönyv akkor sem érkezik be, akkor újabb 4 pontot levonunk, és a beadási határidő egy újabb héttel kitolódik; stb, stb. (a mérésre kapott pontszám így akár negatív is lehet). Különeljárási díjat nem kell fizetni, kivéve, ha a legkésőbb a 13. oktatási héten elvégzett mérés jegyzőkönyve nem érkezik be a szorgalmi időszak utolsó napjáig, hanem csak a pótlási héten. A 14. héten elvégzett mérések jegyzőkönyvét a pótlási héten is be lehet adni. A szorgalmi időszakban elvégzett mérések jegyzőkönyve a pótlási hét után már nem adható be. A pótlási héten elvégzett pótmérések jegyzőkönyveit az oktatóval egyeztetett időpontban kell beadni.

A félév végi osztályzat kialakítása

  A mérések kezdetén a mérésvezető írásban (vagy esetleg szóban) ellenőrzi a hallgató felkészültségét. Elégtelen felkészülés esetén a hallgatót a mérésvezető elküldi, a hallgató a mérést nem végezheti el azon a napon, hanem pótmérési alkalmat kell igénybe vennie a mérés elvégzéséhez. Ha valakit másodszor is elküldenek a félév valamelyik felének 4-4 méréséről, akkor a félévközi jegy elégtelen. A mérésre való felkészüléshez előzetes egyeztetéssel a hallgató konzultációt kérhet a mérésvezetőtől (vagy a laborvezetőtől).
  A beugró zh-ra nincs minimum pontszám.
  Akkor is elküldi a mérésvezető a hallgatót, ha 15 percnél többet késik.
  Minden mérésre maximum 20 pont kapható. Ez a felkészülés ellenőrzésén (általában 8 pont), a jegyzőkönyvön (általában 12 pont), és néhány mérésnél (Logika, Dinamikai rendszerek) az órai munkán alapul.
  Egyes méréseknél szorgalmi feladatok is adhatók be, amelyekkel pluszpontok szerezhetők a mérésenkénti 20 ponton felül. Ezek a feladatok a mérési leiratokban találhatók. Az egyes mérések javító szándékú megismétlésére nincs lehetőség, de a szorgalmi feladatok benyújtásával növelhető az összpontszám, akár a félév végén is, ha csak pár pont hiányzik ahhoz, hogy a jobb jegyet adó ponthatárt elérje valaki.
  A félévközi jegy az összpontszám alapján a következőképpen alakul:

elégséges (2) 40% 64 -
közepes (3) 55% 88 -
jó (4) 70% 112 -
jeles (5) 85% 136 -

 


Részletes tárgyprogram

I. Bevezető előadás, a laboratóriumi gyakorlatokhoz szükséges alapismeretek

  • Bevezető, munkavédelmi szabályok. (1 óra)

  • Méréssorozat kiértékelése, közvetett mérés hibája, elektromosságtani alapismeretek. (2 óra)

II. Önálló mérések

  1. Görbeillesztés: a legkisebb négyzetek módszerének elve, lineáris és nemlineáris illesztés számítógéppel. (3 óra)

  2. Mechanika: Lineáris rugalmas erő; rezgőmozgás, ingamozgások, torziós inga tanulmányozása (a fázistér és a trajektóriák bemutatása). (3 óra)

  3. Optika I.: Geometriai optika: domború lencse leképzésének vizsgálata; prizma törésmutatójának meghatározása, hajszál vastagságának becslése. Brewster szög mérése. Polarizáció vizsgálata. (3 óra)

  4. Egyenáram: soros és potenciometrikus áramkörszabályozás. Félvezetők: félvezető dióda karakterisztikájának mérése. (3 óra)

  5. Váltóáram: soros RLC-kör impedanciájának frekvenciafüggése, rezonancia. Jelalak-vizsgálat oszcilloszkóppal. (3 óra)

  6. Logika: logikai algebra, kapuáramkörök. Meghatározott logikai függvények megvalósítása kommerciális IC-kel. (3 óra)

  7. Optika II.: Fizikai optika: lézer hullámhosszának, hajszál vastagságának, transzmissziós rács rácsállandójának meghatározása elhajlási képből. Michelson-interferométer.  (3 óra)

  8. Dinamikai rendszerek: Egyszerű (kémiai, populációdinamikai) problémák differenciálegyenletének felállítása. A differenciálegyenletek stacionárius pontjainak meghatározása, lineáris stabilitásvizsgálat. A megoldás viselkedésének tanulmányozása a fázissíkon. (3 óra)

A tárgyprogram kelte: 2007. augusztus 30.

 


Fizika K1A - BMETE14AX00

A tárgyból csak vizsgakurzus indul. Aláírással nem rendelkezők számára helyettesítő tárgy a Fizika B1.

Fizika 1E - Válogatott fejezetek - BMETE14AX13

Aktuális információk

2026/27/1 félév

A tárgyhoz tanóra nem tartozik, igény esetén egyéni konzultációra van lehetőség, az oktatóval való előzetes egyeztetés alapján.

Oktató: Kály-Kullai Kristóf egyetemi adjunktus

Követelmények

Ez a tárgy a Fizika 1 Elektrodinamika tárgy emelt szintű vizsgája. Emelt szintű vizsgára az jelentkezhet, akinek a normál vizsgajegye legalább négyes. Ha ez teljesül, akkor - az oktatóval való egyéni egyeztetés alapján - külön vizsganapon lehet letenni a szóbeli emelt szintű vizsgát. Az emelt szintű vizsgán a normál anyag tételsorban említett részeit is tudni kell.

Segédanyagok

Vizsgakérdések

A kérdések kidolgozása a vizsgázó feladata. Igény esetén konzultációra lehetőséget biztosítunk, az oktatóval történő emailes időpontegyeztetés után. A kérdések kidolgozásához javasolt segédanyagok:
Noszticzius - Ván - Wittmann előadásanyag

Fizika 1 - Mechanika - BMETE14AX15

A tárgyból csak vizsgakurzus indul. Aláírással nem rendelkezők számára helyettesítő tárgy a Fizika B1.

Fizika 1M - Válogatott fejezetek - BMETE14AX12

Modern fizika vegyészmérnököknek - BMETE14MX00